A csokoládé mindig is egyike volt életünk legélvezetesebb dolgainak. Évszázadokon keresztül kísérte végig az emberek történelmét, melynek során, az ősi civilizációk idejében, az istenek italának tartották, szellemekkel léptek kapcsolatba segítségével, s bódító hatásával nem ismert vágyakat lobbanthattak mások szívében.

Később a középkor merev vallási dogmái idején, a köztudatban maga volt a gonosz megtestesítője, ez, pedig a történetében egy sor kálváriát és meghurcolást vont utóbb maga után.

A csokoládé kultusszá válása kb. a 19-20. század fordulójára tehető, s tart ez mind a mai napig, mert legyen az ember fiatal, vagy öreg, szegény, vagy gazdag, egy dologban mindannyiunk ízlése megegyezik: mindannyian imádjuk a csokoládét.

Manapság azonban felmerül a kérdés -a sok wellness szolgáltató egységek kínálata láttán-, hogy vajon mi mindenre lehet használni még ezt az édességet, és ha már a jótékony hatásait vizsgáljuk, akkor vajon hogyan fejti ki előnyösebben a hatásait.

Vajon akkor válik jobban hasznunkra, ha megesszük, vagy ha külsőleg használjuk fel értékes összetevőit.

Ennek a kérdésnek járunk most utána.

Elég széles körben köztudott már, hogy a csokoládé tele van antioxidáns anyagokkal (persze ez a minőségi, megfelelő kakaótartalmú szeletekre vonatkozik), de mit is jelent ez pontosan!? Az úgy nevezett flavonoidok (amiből 5000 féle található meg a nyers kakaóban), mint egyfajta antioxidánsok, kifejezetten jó hatással vannak a szervezetre, mivel értágító hatásúak, a véráramlást elősegítők, és vérnyomást csökkentő hatásuk van, s mint ilyen, jó hatással vannak a szív működésére, és szabályozzák még a szervezet koleszterin szintjét is.

Mindebből következik, hogy ezek az anyagok lassítják az öregedést, és jobb kedélyállapotot is biztosítanak.

(Az egyes szakértők szerint már az is kedvező hatású lehet, ha csak napi szinten beleszippantunk a kakaópor illatába).

A csoki javíthatja még a memóriát is (a jobb agyi vérkeringés miatt), ennek hatására pedig nő a stressz-tűrőképesség, egyes kísérletek pedig azt is bebizonyították, hogy még az immunrendszer működésére is jó hatással van.

Az amerikai Helsinki Egyetemen dolgozó kutatók arra is rájöttek, hogy ha állapotos kismamák, a terhességük ideje alatt, minden nap fogyasztottak csokoládét, akkor optimistábbak lettek a későbbiekben a gyermekeik, mint azon anyák gyerekei, akik nem fogyasztották napi rendszerességgel ebből az édességből, mind ezt pedig azzal magyarázták, hogy a magzat agyának fejlődését nagymértékben befolyásolja a kakaóban megtalálható összetevők jótékony hatása.

Ezek az összetevők olyan ásványi anyagok, melyek kis adagban ugyan, de kifejezetten szükségesek a szervezetünk megfelelő működéséhez, úgymint a réz, vas, cink, foszfor, magnézium és kálium.

A már felsoroltakon kívül, a ránk maradt orvosi értekezés, a L’Officine című kiadvány egy száma is csökkentheti még a lelkiismeret furdalásunk, hiszen már a korai orvostudomány is ír a csokoládé jótékony hatásairól, mint ellenszere akár a bélféregnek, vagy a különböző nemi betegségeknek.

Azonban, mint ahogy már utaltunk rá korábban, manapság nem csak az élelmiszeriparban bukkanhatunk erre a nagy jelentőségű ételre. A közelmúltban ugyanis elterjedt a használata a szépségápolás köreiben is. Piperecikkeink sora tartalmaz ma már kakaót, úgymint akár a különböző krémek, testápolók, vagy akár a masszázs olajok is.

Ez a felhasználási mód sem a véletlen műve, hiszen az ez irányú kutatások kimutatták, hogy a kakaó külsőleg használva a bőrt méregteleníti, tisztítja és hidratálja, és mivel sok benne az antioxidáns, ezért gátolja a szervezet károsodását is.

Igen sok fenil-etil-amint tartalmaz, ami szintén hidratáló hatású és bizonyítottan kisimítja a ráncokat.

Sőt! Masszásként vagy pakolásként alkalmazva még fogyasztó hatása is lehet. Ehhez az eljáráshoz szobahőmérsékletű 100 %-s kakaót használnak, ami pedig a narancsbőr egyik legjobb ellenszere. A kezelés után kifejezett karcsúsodás tapasztalható.

A kakaóvaj előnyei közé tartozik mind ezen kívül még, hogy gyorsan felszívódik, és minden bőrtípusnál használható.

Előszeretettel használják még a csokoládét arcmaszkok alapanyagaiként, mivel megújítja az arcbőrt is, illetve energetizál és még bőrfeltöltő hatása is van. A benne lévő polifenol megköti a szabadgyököket, a teobrmin pedig természetesen stimulálja az arcbőrt.

Mindezek után valószínűleg senkit sem lephet meg, hogy Párizs néhány előkelőbb wellness szállodájában még a „csokoládéfürdő” is szerepel szolgáltatások között.

A felsorakoztatott érvek miatt igen nehéz döntést hozni azzal kapcsolatban, hogy melyik felhasználási mód a hasznosabb a csokoládé fogyasztásánál. Elvégre, míg sokan azon a véleményen vagyunk, hogy a csoki ízénél nincs mámorítóbb dolog az életben, mégis, az érmének két oldala van!

1644-ben például Franciaországban, Foucoult disszertációt nyújtott be az orvosi fakultásra azzal a kérdéssel foglalkozva, hogy a csokoládénak milyen negatív mellékhatásai lehetnek. Tanulmányában említett esetleges szószátyárságot, álmatlanságot, túlérzékenységet, hiperaktivitást, székrekedést és még szívdobogást is.

Egy dolog azonban mindig közös volt a történelmi korok gyermekeiben: még pedig, hogy a csokoládé mindig is elbódított és elvarázsolt minket, és így talán nem is olyan fontos a választás, vagy a mérlegelés a két lehetőség között, hiszen a lényeg inkább csak az, hogy élvezzük ki ízének és hatásának minden egyes percét, vagy meghitt pillanatát is.