A turbolya a legtöbb háziasszonynak nem sokat mond, bár már halott róla, használni mégsem szokták a magyar konyhákban, és sajnos a kertekben sem fedezhető fel.

Pedig ez a növény nem csak finom, de még a legigénytelenebb kertben is megél. Nagymamáink még ismerték és előszeretettel használták is ezt az egynyári enyhén fűszeres íz világgal rendelkező növényt. Kinézetre talán leginkább a petrezselyemre hasonlít, íze pedig kissé ánizsos és édeskés, amely a benne található izoanetol nevű illóolajnak köszönhető.

A növényben található többek között C-vitamin, karotin, vas, és számtalan hasznos ásványi anyag.

Magassága 30-70 cm között változik, bokros habitusú növény, amely a nyár közepétől virágzik. Leveleit érdemes még a virágzás előtt begyűjteni, mert a virágzás után már veszít aromájából és íz világából. Mivel bokros és közép magas növényről van szó, akár egy nagyobb dézsában vagy ültető edénybe is nevelhetjük nyáron, az erkélyen, vagy teraszon a turbolyát. De a fűszerkertbe is érdemes pár tő turbolyát telepíteni, hiszen számtalan ételhez felhasználható ez a különleges íz világgal rendelkező növény.

A magokat már március végén vethetjük, mert a növény nem érzékeny a hidegre, ám takarást ne alkalmazzunk, mert csak fényre indul meg a csírázás. Amennyiben márciusban még fagyok vannak a szabadban, érdemes megvárni az április elejét, de ne halogassuk túl sokáig a vetést, mert a magok csak 15 fok alatt csíráznak ki a leghamarabb. Minél melegebb van, annál később indulnak fejlődésnek a magok. Ha szeretnénk, hogy a fűszernövény kitartson, a nyár végéig vessük a magokat szakaszosan, kb. 10-14 naponként, így elkerülhető hogy az összes növény egyszerre érjen be.

A vetés után kb. 6 héttel már szedhetők is az első levélkék, de mindenképp érdemes még a virágzás előtt begyűjteni a leveleket, mert a virágzás után túl erős és kevésbé aromás lesz az íze. A konyhában frissen vagy tartósítva is felhasználhatjuk a leszedett leveleket, amelyeket később levesekbe, mártásokba, salátákba is felhasználhatunk. Tartósításra itt ne a szárítást alkalmazzuk, hanem a fagyasztást, mert a szárítás során elveszti az értékes illóolaj tartalmát a növény. Mindig csak a főzés végén adjuk az ételhez a turbolyát, és csak kis mennyiségben adagoljuk, nehogy elvigye az étel jellegét.

A turbolya kiváló ízt ad a burgonyalevesnek, valamint jól illik a főtt tojáshoz és a sajtokhoz is.

Kerti termesztése:

Márciustól a talaj hőmérsékletétől függően már vethetjük a magokat szabadföldbe vagy cserépbe, méghozzá úgy hogy a gereblye nyelével húzzunk egy vékony árkot, majd ebbe szórjuk el a magokat. Ezután enyhén nyomkodjuk le a magokat, de ne takarjuk be őket, és a csírázásig tartsuk a talajt enyhén nyirkosan. Végül, amikor a kis magoncok már kikeltek, egyeljük ki őket, vagyis minden második kis növényt húzzunk ki a sorból, mert ha bent hagyjuk őket a fejlődés során elnyomják majd egymást. Hat-héttel a kikelés után már szedhetjük az első friss zsenge hajtásokat.

A turbolya a kora tavaszi napfényt még elviseli, de a nyári tűző erős napot már nem kedveli, így csak félárnyékos helyre vessük a magokat. Ha a virágrügyeket kitörjük, meghosszabbíthatjuk a szedés idejét, és bár egynyári növényként van számon tartva, a növény ősszel elszórja magvait, így minden évben újra kihajt kertünkben. A turbolyában található illóolaj miatt a növényt messzire elkerülik a csigák és levéltetvek, így a növényvédelemben is hatásos segítségünk lehet ez a remek fűszernövény.

Jó két marokra való turbolyát száráról lecsipegetünk, veszünk hozzá 6-8 sóskalevelet és 1/2 kg borjúcsonttal, sóval, 2 liter vízzel, lassan felforralva másfél óráig főzzük. Aranysárga rántást készítünk, késhegynyi paprikával, törött borssal ízesítjük, és rászűrjük a levest. A levesestálba 1 tojássárgájával elhabart 1 dl tejfölt teszünk, és arra szedjük a levest. Pirított zsemlekockával tálaljuk.