A jeges édességet már több mint 5000 éve nyalja az emberiség. Az ősi Kínában, vagy éppen Nagy Sándor csatái előtt is fogyasztották már a fűszeres, gyümölcsös havat.

A fagylalt igazi reneszánszát azonban Párizsban érte el, a 19. században. Innen indult világhódító útjára a jeges nyalat, mely nálunk először az 1840-es években, a mai Vörösmarty téren volt kapható.

Ma a fagylalt készülhet nagyüzemi vagy kisipari formában. A különbség az alapanyagoknál kezdődik. A nagyipari termelésben különböző porított alapanyagokat illetve növényi zsírt, cukrot és tejport kevernek össze. Ezeket felmelegítik és összedolgozzák. A következő lépcső a formába öntés. A lehetőségek száma majdnem végtelen, hiszen a jégkrém íze és formája is változtatható. A formába öntött anyagot azonnal lehűtik. Ezt hőkezelésnek nevezik, és a tartósító folyamat része. A fagylaltok ugyanis tartósítószert nem tartalmazhatnak.

A hűtést követően kaphat a jégkrém pálcikát illetve bevonatot. A termék itt már mínusz 12 fokos, így még a csomagolás alatt sem olvad el.

A tölcséres fagyikra hasonlító jégkrémek is hasonló eljárással készülnek. Itt először csoki mázzal fújják be, majd krémmel töltik fel a tölcsért. Erre kerül a díszítő feladatot is ellátó édesség. Mindez még meleg állapotban történik. A tölcsérek ezek után bekerülnek egy mínusz 40 fokos hűtőkamrába, ahol háromnegyed órán keresztül hűlnek. A termék így tartós lesz, és megfelelő körülmények között akár 6 hónapig is megőrzi minőségét.

Ennek a 138 éves múltra visszatekintő cukrászdának sok visszatérő vendége van. Vajon mi lehet a titok, hogyan készülnek háziasabb körülmények között ezek a változatos fantázianevű édességek?!

Íme, az erdei gyümölcs fagyi receptje az info-24.tv nézőinek Auguszt Olgától:

Cukor, joghurt, tejszín és tej. Ezt a keveréket főzi a cukrászmester fél órán át 65, majd újabb negyed órán át 85 fokon. Ezek után kerül bele a gyümölcs a forró masszába, így zárva ki a fertőzésveszélyt. Mindezt csak kevergetni kell, más titok állítólag nincs.